Frank, aki kitűnő katona és vezető volt, most vakon és megkeseredetten lakik rokonainál egy külön kis házban a kertben. Egyetlen öröme az itala és mindenki más kritizálása, becsmérlése. Charlie szegény családból való, aki becsülettel és tisztességgel próbál helytállni az életben és az iskolában. Mivel nincs elég pénze, állás után néz és így ismerkedik meg Frankkel, aki mellé a rokonai – mivel elutaznak – idősgondozót keresnek a hétvégére. Mielőtt munkába állna, az iskolában szemtanúja lesz egy elég durva csínytevésnek, és bár érzi hogy ebből még baja lehet, társainak hallgatást és örök titkot esküszik. Legnagyobb meglepetésére másnap Frank közli vele, hogy csomagolja össze a holmiját, mert azonnal indulnak New Yorkba, egy hétvégére. Utazásuk alkalmával lassacskán megismerik egymást. Nézetkülönbségeik, eltérő sorsuk miatt szüntelenül felszikráznak köztük az ellentétek, de a kölcsönös rokonszenv is gyökeret ver furcsa barátságukban.
Kérdések a csoportbeszélgetéshez (a drámai felépítés szerint):
- Ki volt Charlie, és mi volt az ő dilemmája?
- Milyen volt Frank természete, személyisége, zűrös élete?
- Hogy fonódik össze az életük? Hogy alakul kapcsolatuk?
- Hogy fokozódott Charlie dilemmája, és hogy csúcsosodott ki? Te miként döntenél?
- Frank védőbeszéde miként oldja fel a feszültséget?
- Mi a film üzenete?
A film mondanivalója:
Frank Slade ezredes védőbeszédében biztatja a Charlie-t, hogy a két út közül mindig a keskeny, de nehéz és göröngyös utat válassza, és ne úgy tegyen, mint ő, aki mindig a széles és könnyebb utat választotta az élete forduló pontjaiban, annak ellenére, hogy mindig tudta, hogy mi a helyes és a helytelen. Az ezredes választásainak a tönkrement élet lett a következménye, amitől szeretné megkímélni Charlie-t, és ellene áll annak, hogy a fiút zsarolással becstelenségre kényszerítse az iskola vezetése. Védelmébe veszi a becsületet az árulással szemben, mint egy olyan értéket, amelyre a jövő nemzedékét és a társadalmat építeni lehet, és kell. Frank kritizálja az igazgató, és így az iskola kényszerítését az igazság kiderítésére. Nem próbálja védeni a tetteseket, sőt mindenkinek elmondja a nevüket. Nem az a film dilemmája, hogy melyik a fontosabb: hűségesek maradjunk-e a barátainkhoz, vagy kiálljunk-e az igazság mellett, hanem, hogy az iskola rákényszerítheti-e Charlie-t arra, hogy legyen besúgó, vagy egy másik módon kiderüljön az igazság, azaz a bűnösök vagy önként, becsületből, vagy a többi diák nyomására feladják magukat. Az igazság kiderítése fontos, de nem felülről való zsarolással, vagy kényszerítéssel. A film nem takargatja bűnt, hanem a becsületre, bátorságra, felelősségvállalásra hív. Így az iskola megtartja eredeti alapelveit a becsületről, tisztességről amely igazi alapot ad a jövő vezetőinek neveléséhez.
A keresztény válasz I:
Az igazság kiderítése mindig fontos, de nem mindegy, hogy miként. Ne használjuk fel a tekintélyt zsarolásra, az igazság kikényszerítésére. Mindig biztassuk egymást szeretetben, hogy mondjuk ki az igazságot, bármilyen kínos, vagy nehéz, és vállaljuk a felelősséget a tetteinkért. Bár a film nem kínál megoldást, csak utal rá, úgy látjuk, hogy a fiúknak önkéntesen, vagy a többi diák nyomására, vállalniuk kellett volna a tettüket.
A keresztény válasz II:
Frank állítása szerint mindig tudta az élete válaszútjain, hogy mi a jó és helyes, és mi a rossz és helytelen, és ő mégis mindig a rossz utat választotta. Ő tudta, hogy mi a jó, de nem tudta azt cselekedni. Rm 2:15 szerint az Isten törvénye, hogy mi a jó és mi a rossz el van helyezve minden ember szívében. Hiába tudjuk, hogy mi a jó és mi a rossz az életben, és mivel nem tudunk mindig és mindenkor jót tenni, mindig rá vagyunk szorulva az Isten kegyelmére Krisztusban.