Szeptemberi programunk témája a szégyen volt, ami hazánkban sajnos válogatás nélkül szedi áldozatait ma is. Sokan tapasztaljuk azt, mintha a kultúránk megtanított volna szégyellni magunkat.
A legfőbb probléma az, hogy a szégyen működését, okait és következményeit sokszor fel sem ismerjük az életünkben, mert olyan ez, mint halnak a víz.
Ezen a szombaton mégis arra tettünk kísérletet, hogy mint ebihalak, a szárazföldre merészkedve elhagyjuk a kultúránk ismerős pocsolyáját és kívülről nézzünk rá, hogy miben is élünk. Vagyis szerettük volna megvizsgálni, hogy milyen mechanizmusok határozzák meg a magyar kultúrát, milyen identitásproblémákkal küzdünk, és hogy milyen hatással van életünkre, hitünkre, kapcsolatainkra, keresztény szolgálatunkra, ön- és istenképünkre a szégyen és a megszégyenítés mindent behálózó magyarországi kultúrája.
Előadónk Hamar Dávid volt, a budapesti Agóra Gyülekezet egyik alapítója és lelkipásztora.