Nagy örömünkre szolgált, hogy Tapolyai Emőke elvállalta a szeptemberi előadás megtartását! Egy valószínűleg mindenkit érintő kérdésről beszélt, a múltból hozott sebeink fájdalmáról, a fájdalmak csillapításáról és a valódi gyógyulás útjáról.
Bármennyire is vágyunk a békés életre, mégis folyamatosan kapunk sebeket és sebzünk másokat. Sebeinket mindannyian sajátos módon kezeljük, ez pedig meghatározza önarcképünket, önértékelésünket, kapcsolatainkat, és kihívásainkhoz való viszonyulásunkat. Az előadás rávilágít sebzettségünk hatásaira és felvázolja a gyógyuláshoz vezető utat a szégyentől a szabadságig, az önpusztítástól a reményig.